Lord Kelvin (született: William Thomson) egy csodaszép napon felébredt és mivel alapból vonzódott az elektromosság matematikai analíziséhez és a termodinamikához, megalkotta a Kelvin-skálát, amivel az abszolút hőmérsékletet mérjük.

És, hogy Lord Kelvin, hogy került összefüggésbe a mai modern autó világítástechnikával?

Csak úgy, hogy a színhőmérséklet jele, szintén Kelvin (K) és a xenon izzók színei is e skála szerint vannak behatárolva.

Na de, hogyan is válasszam ki, hogy milyen Kelvinű izzóra van szükségem?

Tegyük fel magunknak a kérdést, hogy mit szeretnénk, a lehető legjobban látni, vagy Csillámpóniország felhőin autókázni?

Amennyiben a másodikat választja, javasoljuk, hogy keresse fel kezelőorvosát és ne üljön a volán mögé!

Viccet félre téve 4300 Kelvinű az az izzó, amelynek színe a legjobban hasonlít a gyári izzók színéhez, és amellyel éjszaka is biztonságos látási viszonyok között közlekedhetünk.

A legnépszerűbb szín a 6000 K, világszerte a legtöbbet ebből értékesítenek, melynek oka, hogy a vezetési élményt a maximumig fokozza éjszaka, ráadásul van egy enyhén kék árnyalata, amely esztétikailag is megnöveli az élményt és tömören összefoglalva: JÓL NÉZ KI!

8000 Kelvinnél már az igazi kék fény tör elő a fényszóróból, és habár az éjszaki látási viszonyok valamelyest csökkenek, még abszolút a biztonságos zónában marad. Azonban ez már annyira feltűnően más színű, hogy még egy sün szeme is azonnal kiszúrja.

Amennyiben nem tudunk elszakadni Csillámpóniország színeitől, választhatunk 13000 Kelvinű égőt, de arra számítsunk, hogy tuning parádén kívül nem nagyon fogunk tudni vele érvényesülni. Az utakon pedig végképp nem.

Megvan a megfelelő színű izzónk, beszerelték, ám valamiért mégis más a színe… Ennek oka, hogy kb. 10-12 óra múlva veszi fel a megfelelő hőmérsékletet, szóval pánikra semmi ok, nem hibás az izzó, nem lett rosszul beszerelve.

Fontos tudni, hogy ha valamelyik izzónk kiég, akkor azokat érdemes párban cserélni. És ez nem egy frappáns marketing fogás, hiába gondolják sokan, hanem a két izzó színe különbözni fog, hiszen a xenon az idő és a kilométerek múlásával halványodik, de ennek egy külön bejegyzést fogunk szentelni...

A cikk megírásához, szeretnénk megköszönni Lord Kelvin munkásságát, hiszen nélküle ez nem jöhetett volna létre.

Kérdésetek van? Vagy tanácsra van szükségetek? 

Keressetek minket bizalommal: www.xenon.hu